Kalocsa - Szamos mini
Kalocsai mintás kézzel hímzett szalvéta különböző ízű Szamos Marcipán golyókkal kiegészítve fehér díszdobozban, nemzeti színű szalaggal átkötve.
Míg egy kistájnak akár tucatnyi hungarikumja lehet, addig szellemi örökséggel csak eggyel dicsekedhet. 2009. októberében a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága felvette Kalocsát „A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére”. Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc című jelölést nyerte el. Ez annak köszönhető, hogy Kalocsa képes volt megőrizni népművészeti hagyományait és a mai napig generációról generációra örökíteni azt.
Kezdetekben úgynevezett "kalocsai ütőfával" nyomták elő a környékre jellemző motívumok körvonalait a vászonra. A kalocsai előnyomda 1860 körül nyílt meg Kalocsán. A kalocsai szállások női lakossága bérmunkában is varrta a hímeket a 19. század végétől. Főleg a környező vidék városai és a nagyobb települések igényesebb úri-polgári háztartásai számára készítették a fehér hímzéseket.
Az 1890-es évek után egyre gyakrabban előfordult, hogy a kezdetben lyukhímzéssel kivarrt motívumokat teljesen betöltik laposöltéssel. 1912-ben nyílt meg a nagyatádi fonalgyár, ahonnan már színtartó fonalat tudtak beszerezni a kalocsai hímzéshez. A színtartó fonalak elterjedésével a kalocsai hímzés az első világháború után kezd színesedni. A varrógép elterjedésével pedig a 20. században sajátos iparág alakult ki ezen a vidéken: a kalocsai gépi hímzés, amely "riseliő" néven terjedt el. A riseliős hímzés csipkeszerűen áttört felületet ad.
Az új szettünkben patinás Szamos marcipán golyókkal egészítettük ki ajándéktermékünket.
A marcipán középkori eredetű édesség. Számos recept kezdődött így: Végy mandulát, tedd a mozsárba, add hozzá a nádmézet és törd tésztává, közben locsolgasd rózsavízzel. Perzsiából került Európába a 13. században. Készítésének titkát valószínűleg velencei keresztes lovagok fürkészték ki. Velencében készítették először, neve a város védőszentjére, Szent Márkra utal. A marcipán latin neve panis martii, jelentése: Márkus kenyere.
Magyarországon a cukor a 14. században jelent meg. Cukornádból nyerték, ezért nádméznek hívták. A Levantének nevezett Közel-Kelet kikötőiből érkezett cukrot akkor még drága patikaszerként és fűszerként árusították. Fejedelmi asztalokon, Zsigmond és Mátyás király ünnepi lakomáin szoborrá formált asztaldíszként szerepelt először. Seybold bajor utazó feljegyezte, hogy 1477-ben Mátyás király esküvője utáni újévi ebéd nyolcadik fogásaként egy mandulából és cukorból készített barna-fehér sakktáblát szolgáltak fel. Beatrix királyné kíséretével az udvarhoz érkezett nápolyi csemegekészítő munkáját dicsérte.
Az első marcipán recepteket a 16-17. századból ismerjük. A csáktornyai Zrínyi udvar, az erdélyi fejedelem főszakácsa és Apafi Mihály erdélyi fejedelem felesége, Bornemisza Anna kézzel írott szakácskönyvében örökítette meg a technológiát. Misztótfalusi Kiss Miklós 1695-ben kiadott kolozsvári szakácskönyvében szereplő „A marcafántot így csináld” receptet szóról szóra átvette 1801-ben az „Úri és közönséges konyhákon megfordult szakácskönyv”.
Az 1930-as évek elején Szamos Mátyás egy híres dán cukrászmestertől leste el a kiváló minőségű marcipán készítésének fortélyait. A mester azt is megmutatta neki, mi mindent lehet készíteni a nemes masszából. Az ifjú Szamos Mátyás a sok gyakorlásnak, rátermettségének és jó kézügyességének köszönhetően hamar megtanulta, hogyan készítsen csodás rózsaszirmokat a kiváló marcipán alapanyagból. A titkok, a receptek és az a különleges szenvedély, amellyel Szamos Mátyás megalkotta kreációit, generációról generációra száll a családban. Mára a Szamos Magyarország egyik legismertebb családi vállalkozása lett, és termékeinek különlegesen kiváló minősége méltán híres messze az országhatárokon túl is.
Díszdoboz mérete: 16,5 *9,5 cm, a szalvéta 28*28 cm, szamos golyók 4*27g. A csokoládé minőségét 4 hónapig őrzi meg. Több darab egyszerre is könnyen szállítható.
